Kecskerágó

A kecskerágók nem csak a hazai erdők gyakori cserjéi, hanem urbánus parkok gyakori, télen is zöldellő díszei. Ültessük bátran kertünkbe is.

Theophrasztosz, a botanika atyja, Euonymus néven egy fát említ, amely Lesbos szigetén az Orcynius hegyen található, s olyan mérgező, hogy a marhát, kivált a kecskét, már akkor is megöli, ha gyümölcsét vagy levelét ezek az állatok megízlelik. Vagyis a kecskerágó nem tekinthető a kecskék kedvenc csemegéjének, noha a neve ezt sugallja. Társneve a papsapka, amely a magköpeny formáján utal. Ennek alakja ugyanis a katolikus lelkészek barett nevű fejfedőjére emlékeztet.

A trópusi elterjedésű kecskerágófélék családját, amely mintegy 850 fajt számlál, nálunk egyetlen őshonos nemzetség, a kecskerágó (Euonymus) képviseli. Fajainak virágai nem feltűnőek. A bögre vagy vánkos alakú nektárképző mézfejtők peremén helyezkednek el a gyakran ülő helyzetű porzók. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten gyakran piros, négyélű tok. Magjukat húsos, élénk színű magköpeny borítja. A magvak mérgezőek, szívglikozidokat és alkaloidokat tartalmaznak. A nálunk őshonos csíkos kecskerágó (E. europaeus) hajtásain hosszában négy paraléc fut végig. Toktermésük négyszögletű. A szintén őshonos bibircses kecskerágó (E. verrucosus) hajtásait sűrűn borítják fekete bibircsek.

Papsapka

Általában elmondhatjuk a kecskerágókról, hogy gyengébb talajon is megélnek, a talaj kémhatására sem érzékenyek, ezért igazi várostűrő növények. Félörökzöldek vagy örökzöldek, jellemzően keskeny levelűek. Számos tarka levelű, fehér-zöld illetve sárga-zöld díszváltozata ismert. Téli díszítőértékük miatt is kedveltek. A kert árnyékos részébe valók. A tarka levelű kúszó kecskerágók inkább víz- és páraigényesek. Kúszónövényként remek talajtakarók, de jól mutatnak edényben és támfalon is. Megjelenésükben a borostyánra emlékeztetnek.

A kecskerágók fészkelésre alkalmasak. Ha fagyal vagy kecskerágó adja kertünk lombozatának nagy részét, akkor szoliterként az oszlopos lombformákat részesítsük előnyben: pl. oszlopos díszcseresznye, szilfa tölgy. A kecskerágó virága vízzel szárítható. A részletek a Virágok, termések szárítása című cikkünkben olvashatók

A  törzses kecskerágó (Euonymus elegant ‘Aureus’) nem csak törzsre oltva, gombkoronára nevelve vásárolható, hanem törzses alakot metszéssel magunk is létrehozhatunk, ha az alsó hajtásait a 4. alsó hajtás oldalágáig levágjuk. Ha a korona alatt hagyunk csupasz törzsrészt, majd alatta meghagyjuk a törzserősítő oldalágakat, akkor gallérozásról beszélünk. Olvasható Díszcserjék metszése című cikkünkben.

Kecskerágó növényvédelme

A kecskerágó leggyakoribb és legveszélyesebb kártevője a kecskerágó-pajzstetű, amely csak a kecskerágófajokat károsítja. A hímek hosszúkásak és fehérek; a nőstények barnák és kerekdedek. A fehér hím egyedek feltűnők, ezért egy hobbikertész találóan “kókuszreszelékes” tünetnek nevezte.

A kecskerágó-pajzstetű ellen a bokor fás részeit és leveleit is kezelni kell, rovarölő szeres permetezéssel, de előtte metssze vissza a bokrot, amennyire lehetséges. A levágott részeket semmisítse meg (égesse el). A megmaradt ágakat, vesszőket mosószappanos vagy káliszappanos lében áztatott kefével alaposan dörzsölje le, majd 1-2 nap múlva erős vízsugárral verje le. Érdemes ezt a sok türelmet igénylő munkát megismételni. Májusban a bokrokat bőséges permetlével permetezze le Mospilan szabad forgalmú, felszívódó hatású rovarölő szerrel, majd 6-7 nap múlva újra erős vízsugárral mossa le a bokrokat. Ennek a “zuhanynak” az elhalt pajzsok eltávolítása a célja, így válik láthatóvá a permetezés hatékonysága. A Mospilanos kezelést is célszerű 1-2 alkalommal megismételni 10 napos időközzel. A Mospilanhoz feltétlenül keverni kell tapadásfokozó adalékanyagot, különben a permetlé nem tapad meg a leveleken, hatás nélkül leperegnek a cseppek.

Károsíthatja a gyapjas pajzstetű, vagy lepkekabóca is. Ilyen esetekben ajánlott permetszer a Mospilan. A kezelést 10 napon belül célszerű megismételni. Az elhalt egyedek, pajzsok a növényen maradnak, csak mechanikai úton (szappanos víz, ledörzsölés) távolíthatók el.

kecskerágó pajzstetű

A kecskerágó-lisztharmat a kecskerágó legjelentősebb gombás betegsége. Párás, hűvös időszakokban, enyhe teleken gyakran fellép. A károsodott leveleket, hajtásokat érdemes eltávolítani a növényről. 10 fok fölött 8-10 naponként permetezni lisztharmat eleln használható gombaölő szerrel kell permetezni. A védő hatáshoz tapadás fokozó adalék is szükséges a permetlébe.

A kecskerágó levélhullásának élettani okai lehetnek, pl. tápanyaghiány vagy rossz időjárási körülmények. Dézsás növényként ne tartsd.

Törpe szárnyas kecskerágó

Külön említést érdemel a törpe szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus ‘Compactus’).  A 2 l-es konténerben forgalmazott 30 cm magas növények már alkalmasak a kiültetésre. A növény fő erényei a kompakt megjelenés, kis méret, amely a kiskertekbe teszi jól alkalmazhatóvá. Akár szoliternek is ültethetjük. Őszi, bordó-piros levélszíneződése miatt mindenképpen jól látható helyre kerüljön.

Repkény vagy kúszó kecskerágó

Az ázsiai eredetű repkény vagy kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei) repkény vagy kúszó kecskerágó fajok zöme díszkerti futónövények, de vannak köztük félcserjék és cserjék is.

‘Emerald Gaiety’

Az ‘Emerald Gaiety’ kiváló gyeppótló. Fehér szélű, fényes levelei miatt közkedvelt. Könnyen legyökeresedik, gyorsan terjed. Ugyanakkor metszéssel kordában tartható, és kedves, felfelé törekvő bokrocskává nevelhető. Szinte minden fényviszonyon szépen fejlődik.

‘Emerald’n Gold’

‘Emerald’n Gold’ Kezdetben felfelé törő, majd később oldalirányban terjedő 50-70 cm magas örökzöld cserje. Leveleinek széle aranysárga, ami télen pirosasra színeződik. Talajtakarónak és alacsony sövénynek alkalmas. Napra vagy félárnyékba ültessük. Edényben is mutatós.

Eonymus ‘Emerald Gold’

‘Gold Prince’

A ‘Gold Prince’ alacsony növekedésű, tömött, gömb alakú, aranysárga levélcsúccsal, az idősebb levelek bezöldülnek. Tűrőképes, jól bírja a száraz talajt, az árnyékot, a szélsőséges talajviszonyokat. Napon, de árnyékban is fejlődik. Kiváló talajtakaró, de jól tartható edényben és futónövényként is. Sziklakertben is szépen díszít.

‘Coloratus’

A ‘Coloratus’ szintén jellegzetes futónövény. A zöld levélszín ősszel bordóra vált. Mihelyt függőleges felületet talál, felfut rá. Esetenként gyepgyomosító. Lejtőre ültetve hatékonyan gátolja az eróziót.

Ültetés előtt válasszunk számukra világos helyet. Ültető gödrük akkora legyen, mint a gyökérlabda kétszerese. A mélysége ugyanolyan legyen, mint a konténerben volt. A gödör aljára terítsünk komposztot. Végül öntözzük be.